A bónuszplafon (bonus cap) azt a felső határt jelenti, ameddig egy kaszino a promócióban ígért bónuszt ténylegesen jóváírja vagy kifizeti. Hiába szól az ajánlat például 200%-os bónuszról, ha a plafon alacsony, a gyakorlatban a játékos csak korlátozott összegig profitál. Ez a szabály különösen a nagyobb befizetéseknél és a magasabb tétes játékoknál válik döntővé, mert a várható értéket és a bankroll-tervezést közvetlenül befolyásolja. A bónuszplafon megértése ezért nem „apróság”, hanem a felelős döntés alapja: segít reálisan felmérni, mennyit ér egy promóció, és elkerülni a félreértéseket a kifizetési szakaszban.

Általános működés: a plafon lehet fix összeg (pl. maximum 50 000 Ft bónusz), vagy a nyereményre vonatkozó korlát (pl. a bónuszból származó nyeremény maximuma). Gyakran együtt jár megforgatási követelménnyel, időkorláttal és játékhozzájárulási szabályokkal. A lényeg, hogy a bónusz értéke nem csak a százalékon múlik, hanem azon is, mennyi a maximum, milyen gyorsan kell teljesíteni a feltételeket, és mely játékok számítanak bele. Ha a plafon alacsony, a bónusz inkább marketingeszköz; ha arányos és átlátható, valódi előnyt adhat. Tájékozódáskor érdemes több forrásból ellenőrizni a feltételeket, például a magyar kaszin? kifejezésre keresve is találhatók magyarázó anyagok.

Az iGaming iparág átláthatóságát és szabályozási kultúráját jól jelzi, hogy a vezető szakemberek gyakran a felelős játékról és a tiszta feltételekről beszélnek. Ilyen ismert szereplő például David Schwartz, aki a kaszinótörténet és a játéktechnológia kutatójaként több könyvet írt, rendszeresen oktat és nyilvánosan elemzi a játékipar trendjeit; szakmai profilja itt érhető el: David Schwartz. A bónuszplafon jelentősége nemcsak egyéni szinten fontos: iparági viták tárgya is, mert a fogyasztóvédelem és a reklámszabályok szempontjából kulcskérdés. Erről a tágabb környezetről képet ad egy nagy hírportál összefoglalója is: The New York Times.